Kakas felálló


Nemesfácán Phasianus Linn. Taréjos tyúk Gallus Briss. Ennek a nemzetségnek tagja a mi házityúkunk.

kakas felálló

Testük erőteljes, csőrük erős, a felső káva hajlott, csúcsa lehajló; lábuk elég hosszú, sarkantyús. Szárnyuk rövid, erősen kerekített, farkuk közepes hosszú, 14–16, két – egymást metsző – síkban elhelyezett tollból áll. Fejükön húsos taréj látható; az alsó káváról húsos leffentyűk lógnak le. Dús tollazatúak. A kakas farcsík- és felső farkfedőtollai hosszúak, befödik a tulajdonképpeni farktollakat és sarlóalakúan meggörbülve lógnak.

Account Options

A nemzetség hazája India és a maláji országok. Az ismert 4 faj erdőlakó, s jóllehet hangjukkal ugyancsak elárulják magukat, voltaképpen rejtett életet élnek. A bankiva tyúk Gallus gallus L.

Legtöbb joggal házityúkjaink ősének tarthatjuk. A malájok kasintunak hívják.

Fodros tyuk

A kakas taréja csipkés; alsó kávájának mindkét oldalán egy-egy húsos leffentyű csüng alá. Lelógó kakas felálló aranyos csillogásúak; háttollai bíborbarnák, középen ragyogó narancsvörösek, sárgásbarnán szegettek.

A szintén hosszú, lelógó felső farkfedők színe a nyaktollak színéhez hasonló.

kakas felálló

A közép szárnyfedők élénk gesztenyebarnák. A mell mélyfekete tollai aranyzöld csillogásúak. A nagy evezők sötét feketésszürkék, halavány szegéllyel. A másodrendű evezők középső zászlaja rozsdaszínű, a belső fekete. A fark fekete, a középső tollak csillogók. Szeme narancsvörös, taréja vörös, csőre barnás, lábai palafeketék. Hosszúsága 65, szárnyhossza 22, farkhossza 27 cm.

A tyúk kisebb; farkát vízszintesebben hordja. Taréja és leffentyűi jóval kisebbek. Felül világosbarna, finom, fekete hullámvonalakkal tarkítva. Hátsó nyakán a hosszú tollak feketék, fehéressárga szegéllyel; alsó részei homokbarnák.

Evezői és farka feketésbarnák. A bankivatyúk elterjedési köre magában foglalja egész Indiát és a maláji országokat. A ceyloni tyúk Gallus lafayetti Less. Ez a faj csak Ceylon szigetén honos. Az előbbitől abban tér el, hogy a kakas melltollai vörhenyes narancsszínűek. Hosszú nyaktollai sárgák, fekete szárfolttal. Torka s felső farkfedői ragyogó kékesfeketék.

Gyöngén csipkézett vörös tarajának hátsó részén nagy, tojásalakú sárga folt látható. A szürke tyúk Gallus sonnerati Temm. A kakas fején, nyakán, s háta felső részén levő hosszú tollai feketék, türkén szegettek, fehéren szalagosak, s mindegyik végét egy-egy sárgás folt díszíti.

A felső oldal többi tollain keskeny fehér szárfolt Schaftstreifen látható. Az alsó test fekete, fehéren vonalkázott, kakas felálló csaknem fehér. Lakóhelye Nyugat- Dél- és Közép-India. A gangegár tyúk Gallus varius Shaw et Nodd.

Az eddig ismertetett három tyúkfajtól kissé távolabb álló faj, mert ezektől eltérően 16 kormánytolluk és csipkézetlen taréjuk van. Alsó kávájuk alatt a középen csak egyetlen kakas felálló látható. Feje, nyaka és háta eleje pikkelyszerű, rövid, fekete, fémfényű tollakkal födött.

A szárnyfedők narancsszínűek, széles fekete középsávval. Farkuk és hasuk fekete. Lakóhelyük Jáva, Lombok és Feores szigete. Feltűnőnek mondhatjuk, hogy a vadtyúkok életmódjáról csak nagyon hézagos közlemények tájékoztatnak. De valóban nehéz is lehet megfigyelésük.

kakas felálló

Az általuk lakott erdőségek mind a vadásznak, mint a természetvizsgálónak útjába sokszor legyőzhetetlen akadályokat gördítenek. Hébe-hóba azonban mégis csak találkozik az utazó vadtyúkokkal, amelyek az erdei utakat szívesen keresik föl, hogy a málhás állatok hulladékából lakmározzanak.

Amint Bernstein közli, a Jáva szigetén élő mindkét vadtyúk-faj nagyon félénk. Ez főként a gangagár tyúkra áll, amely mindig a legsűrűbb helyekre húzódik s a legcsekélyebb neszre, a helyett, hogy felröppenne, még jobban elrejtőzik.

Így teljesen észrevétlenek maradnának ezek a madarak, ha a kakas éles szava el nem árulná őket. Legkönnyebben reggel pillanthatjuk meg őket, mert ilyenkor jönnek ki a tisztásokra, hogy élelmüket megkeressék. Táplálékuk magvakból, rügyekből, de talán leginkább rovarokból áll. Nagyon kedvenc eledelük a termiták. A ceyloni tyúkról Legge közölt néhány adatot. Ez a faj az alföld száraz erdőségeiben tanyázik, ezenkívül azonban a déli és közép tartományok hegyvidékén is gyakori, s mintegy m magasságig található.

Úgy látszik, az északkeleti monszun idején az alacsonyabb dombvidékről, sőt talán a síkföldről is fölhúzódnak a magasabb hegyekbe, s február és március hónapokban népes csapatokban költenek.

Estefelé korán szállnak föl a fákra éjjeli pihenőre és meglehetős magasan szeretnek megülni. Virradatkor szállanak le, s ilyenkor kukorékolnak a kakasok. Párzási időben szárnyuk csattogtatásával is kifejezésre szokták juttatni a vetélytársaknak szóló kihívást. A házityúktól vadon élő rokonaik főként hangjuk révén különböznek.

A szürke tyúk kakasának szava nagyon sajátos, tökéletlen kukorékolás. Valamennyi kakas felálló lényegesen hozzájárul az erdőség megélénkítéséhez.

A kakasok szelíd rokonaiknál is harciasabbak. Költésükről több megfigyelő emlékszik meg. A bankivatyúk 8–12 tejfehér, világos barnásszürke tojást tojik valamely sűrű bokorban, ahova előzetesen néhány száraz levelet kakas felálló összekotort.

A kakas és annak golyói: A kakasgyűrűk használata először

A hely szerint júniusban vagy kakas felálló kotlik. A szürke tyúk 7–10 tojást tojik s valamivel később költ. A gangegár tyúk koktélok erekcióhoz Bernstein a föld egy kis mélyedésében találta, amely néhány száraz levéllel és fűszállal volt hanyagul kibélelve. A ceyloni tyúk költése, úgy látszik, nincs határozott időhöz kötve. A fészekalj 2–4 tejszínszínű, kakas felálló a tompább végén határozatlan, apró halványbarna vagy vörhenyesszürke szeplőkoszorúval díszített tojásból áll.

A kakas nem törődik az ivadék fölnevelésével, a tyúk azonban olyan odaadóan gondozza csibéit, mint a mi tyúkjaink. Jerdon hangsúlyozza, hogy ezek a vadtyúk-fajok nem ritkán kereszteződnek, s némely búvár az ilyen korcsokat külön fajként kakas felálló le. A vadon élő tyúkokat nem igen vadásszák, mert húsuk állítólag nem valami ízes. Ezzel szemben Jerdon azt hangoztatja, hogy fiatal vadtyúkok húsánál finomabbat elképzelni is alig lehet. Mindegyik vadon élő tyúkfaj szelidíthető, de egyik sem szokja meg oly könnyen a fogságot, mint ahogyan talán elvárnók.

Guillemard közli, hogy a Szulu-szigeteken fogságban tartott bankivatyúkok könnyen párosodtak házityúkokkal. Peguban kakas felálló a majorokba is bejönnek a bankivatyúkok s a házityúkokkal összekeverednek.

kakas felálló

Darwin jutott erre a következtetésre az ő összehasonlító kutatásai nyomán, amelyeket a szelidített kakas felálló a különböző egyéb tyúkfélék Gallus körül végrehajtott és így ez a feltevés látszik a legvalószínűbbnek. Ennek előtte a bankiva-tyúk mellett a dzsungel- a sonnerat- és gangegar-tyúkoknak is tulajdonítottak valamelyes szerepet a mai házityúk kialakulásánál. Az első főcsoportot három alcsoportra osztja fel, ú.

Ezeket az alcsoportokat azután az egyes fajták hazája szerint további csoportokra osztja fel. Az ázsiai fajták közé hatot sorol, és pedig: 3 tollas és 3 sima lábút.

A tollas lábúak Shanghaes vagy Chinas a cochinchina, a brahma és a longshon tyúkot. A cochinchina vagy röviden cochin tyúkok nagy, nehéz tyúkok, dús tollazattal és tollas lábszárakkal.

A felnőtt kakas súlya 4–5–6 kg, a tojóé 4–5 kg. A következő színváltozatok fordulnak elő a tenyésztésben: bőr- vagy fahéjbarna, és fogolyszínűek a legkülönfélébb árnyalatokban, továbbá fehérek, feketék, kendermagosak. A brahmaputra, avagy röviden a brahma alakban és tartásban hasonlít a cochinokhoz. A kakas súlya 5–6. Az idetartozó harmadik fajta a longshon lásd házityúk, melléklet 2. Teljesen kifejlődött kakas súlya 4. Úgy a kakas, mint a tojó színe sötét fekete, zöldes ércfénnyel, a taraj, áll- és füllebenyek élénk pirosak.

Mérges kakas No.3.

A longshaon-vér bekeresztezése által több új fajtát állítottak elő. A simalábú ázsiai fajtákhoz elsősorban a malaj tyúkok taroznak.

Forrás helye magyar, Maros menti Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy király. Annak a királynak volt három fia. A kisebbik fiút Rudolfnak hívták.

Ezek alakja magas, tartása egyenes, a fej aránylag hosszú és széles, a szemek felett a koponyacsontok, mint a sólyomnál, kiállanak. A kakas súlya 3. Sokféle színben fordul elő. Fehérben, – ezeket valamikor Napoleon-tyúkoknak nevezték – feketében, feketevörös és barnavörös színben. A malaj-tyúkok vad, bátor, verekedő természetű madarak.

kakas felálló

A viadarok fajtája házityúk, melléklet 6. Ezeket sok esetben a tarajjal együtt levágják, a nyak hosszú, a törzs rövid és karcsú, a lábak erősek, a lábszárak aránylag hosszúak, a kakasoknál a sarkantyúk hosszúak és erősek.

A farok középhosszú; a tollazat kemény, szorosan a testhez álló és fényes. Igen izomerős, mozgékony kakas felálló. A teljesen kifejlődött kakas súlya 2–2. Yokohama-fajtát, amint nevéből is látjuk, Japánból kaptuk.

Szintén közeli rokona a maláji tyúknak, ámde tartása vízszintesebb, mint emezé és a kakas felálló hosszabb; a nyereg- és farktollak, ezek közül pedig a sarlótollak igen hosszúak, utóbbiak néha 1 méternél hideg érzés a péniszen hosszabbak.

A farok tartása vízszintes. Mint különlegességet, kitenyésztették a japánok a Yokohamából az ú. Baldamus a simalábú ázsiai fajtákhoz sorolja a Braziliából származó strucctyúkokat, vagy brazíliai tyúkokat, amelyek igen hasonlítanak a malájokhoz, hasonló tartásúak és hasonlóképpen bátrak kakas felálló veszekedő természetűek; kakas felálló karcsúbbak és magasabb lábállásuk van.

Az angol fajták közé Baldamus igen kakas felálló csak kevés fajtát sorol, mert az újabb kitenyésztések ekkor még nem voltak ismeretesek. A ma ismeretes főbb angol fajták: a dorking, az orpington, a sussex, a vörössipkás redcaps és a cornish; Baldamus még a hamburgit is ide sorolja, holott ez tulajdonképpen hollandiai kitenyésztésű.

A dorking tyúkfajta elnevezését a Surrey grófságban lévő hasonló nevű várostól kapta.

kakas felálló

Alakja tömzsi és vaskos, feje, bár nagy, de nem esetlen, hanem inkább csinos. Sajátságos a lábalakulás: a lábszárak t.